Árak

A szalagparketta mindennapos használata

Az önzáródó szalagparketta azonnal használható ,a csaphornyos szalagparketták erõs terhelésével -mivel azokat összeragasztják- egy fél napot legalább várni illik. A szalagparketta egy fokkal jobban tûri a vizet, mint a laminált padló, de ez nem jelenti azt, hogy fel lehetne mosni. A tisztításhoz nagyon kicsavart, ún. ködnedves rongyot használjunk, ami 1 percen felül felszárad. Javaslom a parkettaboltok, vagy általunk is kínált viaszos kezelõanyagok használatát, amivel vékony védõréteget tudunk kialakítani, apróbb karcolásokat el tudnak tüntetni és tisztítanak is egyben. A szalagparketta érzékenyebb az ütésekre, mint a laminált padló, így a bútorok lába alá mindenképpen ragasszunk filcet, görgõsszék kerekétõl,. tûsarkú cipõktõl védjük, vagy rakjunk alá átlátszó mûanyagfóliát.Kopásállóságuk nagyjából megegyezik a laminált parkettáéval.
A parketta, bár UV védelemmel bír, idõvel a naptól minimálisan sötétedni vagy világosodni fog, úgymond összeérik. Ez fafajonként eltérhet, ezügyben érdemes előre tájékozódni. Érdemes odafigyelni a helyiség páratartalmára is (40-60%).

Mennyibe fog kerülni és mire lesz szükségünk?

vegyük végig milyen költségekből és hogyan áll össze egy parkettázás szalagparkettából.

Például: egy 40m2-es üres beton felület padlófűtés nélkül, amely felületben két hideg-melegburkolati találkozás van az ajtók alatt és egy találkozási vonal a parkettás szobák között (dilatációs rés).

• A szükséges mennyiség kiszámítása: osztályos szalagparkettából és laminát padlóból jellemzően 5%  plusz elégséges szokott lenni, hacsak nem nagyon extrém kialakításúak a szobák, azaz nagyon sok ívet, szöget kell vágni, vagy nagyon sok hulladék keletkezik a végvágásoknál, de ezek az esetek nagyon ritkán fordulnak elő. CSAK EGÉSZ KÖTEGET VÁSÁROLHAT ÉS PARKETTÁT NEM VESZ VISSZA A KERESKEDŐ. Hobbi osztályú szalagparkettából plusz 10% szükséges.Fenti pl: 40m2 plusz 10% az, 44m2, ami 18 kötegből jön ki, hisz egy köteg 2,534m2. A fizetnedő felület így 18 köteg x 2534m2 x  X Ft = .... Ft.
  Mi legyen ha megmaradt parkettám? Ha panloc rendszerű, önzáródó, vagyis ragasztás nélkül összerakható és szétszedhető parkettáról van szó, akkor érdemes megtartani és száraz helyen fektetve tárolni a megrmaradt szalagparkettát, mert így egy esetleges sérülés esetén könnyen és gyorsan tudjuk a hibás szálakat cserélni ( egy szobát akár fél óra alatt) és nem kell az egészet csiszolással-lakkozással nagyobb költséggel és időráfordítással javíttatni.
• A lerakási akcióban így kell számolni a parketta mennyiségét:  A parkettából 10% többlettel kell számolni és egész kötegeket lehet csak vásárolni, azaz pl egy 45m2 felülethez 45x1,1= 49,5 m2 szükséges. Ezt 49,5/2,534 (ennyi van egy kötegben)=19,53 tehát 20 köteg szükséges, ami 20x2,534m2=50,68 m2. A fizetendő összeg így 45 m2 nettó felület esetén: 45 m2x akciós egységár Ft PLUSZ  (50,68m2-45m2=) 5,68m2 x  adott  parketta egységára akción kívül Ft=28 343 Ft.

• Segédanyagok és az abból szükséges  mennyiségek:  a segédanyag egységárak itt olvashatóak

a) alátét fólia : szükséges párazáró fólia (ha több éve száraz a beton, akkor elhagyható, de csekély ára miatt érdemes letenni) és valamilyen hőgátló, hangcsillapító anyag. A példa esetében nincs padlófűtés így elegendő egy 2mm vastag polifoam, amelyből annyit számoluk fel, amekkora a felület, tehát itt 40m2-t.Padlófűtés esetén más anyag kell lásd itt.
Kérhetünk vastagabb és kicsivel drágább 3 mm es polifoamot,de a különbség szinte alig érezhető hő- és hangcsillapításban, illetve lehet kapni 4 és 5 mm-es lemez, vagy táblaformátumban kapható speciális műanyag alátéteket is. Laminált padló esetén, mivel az sokkal hidegebb, több értelme van nagyobb hőszigetelést adó anyagot venni.

b) szegélyléc: rengeteg kialakítású és anyagú léc létezik, természetesen különböző árakon. Ökölszabály, mint minden fa termék esetében, hogy  a legyártáshoz szükséges faanyag mennyiségének növekedésével hatványozottan nő a termék ára. A példa szerint 45 m2-hez általában, "normál" kialakítású (értsd: négyszögletes) kb 40-45 fm szegélyléc szükséges. Hagyományos tömörfa lécek esetében, annyit számolunk fel, ahány folyóméter szükséges, a drágább szegélyeket egész szálakban lehet megvásárolni.

c) burkolatváltó és végzáró profilok: minden parkettatípus esetében szükséges meghagyni a dilatációs távolságot a parketta és MINDEN fix tárgy között (radiátor csövek, ajtótokok, stabil bútorok, oszlopok stb) valamint a parketta-hidegburkolat között is. Fontos, hogy a parkettában is szükséges ezeket a tágulási hézagokat berakni, ezek szabályairól olvashat itt.Ezeket a jellemzően minimum egy centiméteres hézagokat hivatottak elfedni a burkolatváltó profilok. Ezekről olvasson többet és nézzen képeket itt.
A példában három ilyen profil szükséges, tehát ezeknek kell még számolni az anyag és lerakási munkadíjával. Ezeket, bolttól függően, vagy egész szálban, vagy (leginkább 90 cm-es ) egségekben lehet megvenni.

• Munka és szállítási díjak. itt olvashatja őket.

Szalagparketta lerakás "szabályok"

A szalagparkettát általában a beeső fény irányával párhuzamosan és a szoba hosszirányában szokták lerakni. De ez a szabály inkább csak iránymutatás, hiszen ez egy esztétikai kérdés, a megrendelő dönt róla. Abban az irányba „nyújtja” a teret, amely irányba fektetve lett.

A padlófűtés a szalagparketta

A két dolog nagyszerűen összefér, csak vegyük figyelembe az alábbiakat:

• nem lehet bükk és juhar szalagparkettát használni
• speciális alátétfólia kell, nem hagyományos polifoam
• a szalagparketta lerakás előtt kell egy próbafűtést végezni, majd lerakás után fokozatosan kell növelni a hőfokot
• CSAK panloc rendszerű (azaz „klikkes” vagy „pattintós) szalagparketta használható
• Az előremenő víz hőfoka ne legyen nagyobb, mint 27  fok.

Az aljzatkiegyenlítésről

A szalagparkettákat rendszerint úsztatva rakjuk le, ez azt jelenti, hogy nem ragasztjuk az aljzathoz, hanem egy párazáró fóliára és egy polifoamra (kivéve ha padlófűtés van lásd lentebb) rárakjuk.
Ennek több előnye is van:

• olcsó, mert nem kell ragasztani
• könnyen javítható később, mert vissza lehet szedni a parkettát.

Megvan viszont az a hátránya az úsztatott technológiának, hogy mozoghat a parketta, ha nem megfelelően sík az aljzat. Ha ezt szeretnénk elkerülni, akkor lehet,hogy önterülő aljzatkiegyenlítőt használnunk. Nem belemerülve a részletekbe kiemelek egy pár fontos pontot:

• úsztatott szalagparketta rakás esetén nem kell tökéletes eredményre törekednünk, de ettől még kerüljük el az olcsó termékeket.
• Fontos az aljzatnak megfelelő alapozó és kiegyenlítő használata. Sokszor előfordul, hogy  nem egyszerű betonra,  hanem hidegburkolatra, fára, osb-lapra, felszedett padlószőnyeg után annak ragasztó maradványaira kell az önterülőt önteni, ezek speciális anyagokat igényelnek, amelyek rendszerint drágábbak is.
• Az átlagos kiegyenlítők 2-5 mm „tudnak”, azaz egy zsák rendszerint 3-4 m2 elegendő.(1 nem speciális rendeltetésű anyag ára minőségtől függően 2200-4000 Ft/zsák)

Ettől felfelé el lehet térni az aljzat igényeinek megfelelően.

• ha az aljzat dől, de sík, akkor nem feltétlenül kell kiegyenlítenünk.
• A padlófűtés is különleges odafigyelést igényel.
• Nagyon lényeges pontról-pontra betartani a műszaki leírásban foglaltakat!

Árakat az árak menüben olvashat.

Az építés/felújítás során munkák sorrendje/ a parkettázás ideje?

Érdemes a parkettázást a legutolsónak hagyni, de legalábbis minél későbbre, elkerülendő, hogy valami kár érje a már lerakott szalagparkettánkat. A beltéri ajtók berakása és a legutolsó, javító festés, amiket hasznos lehet a parketta fektetése utánra hagyni, mert így az ajtók rákerülnek a szalagparkettára, ami esztétikusabb, mint utólag kivágni őket és le is szorítják az úsztatottan rakot szalagparkettát , vagy laminált padlót.

Milyen feltételek szükségesek a szalagparketta fektetéséhez?

AZ ALJZAT  A LEGFONTOSABB: az aljzatnak síknak kell lennie, ami max. 2mm-es eltérést engedélyez 2 méteren(ez bárki ellenõrizni tudja egy 2-3 m hosszú egyenes pl.:léccel). Az aljzat (Max: 2,5 CM%) és a levegõ páratartalma (40-60%)is lényeges tényezõ. Friss betonra, vagy aljzatkiegyenlítõre nem lehet parkettát fektetni. A páratartalom elsõdleges mérésére tökéletes, ha az aljzatra több helyrekb 1 m2-es fólia, vagy újságdarabokat ragasztunk, majd másnap megvizsgáljuk: ha párás a fólia és elszínezõdött a párától a beton, akkor nem lehet parkettázni, ha nem és elég régi a beton akkor úsztatva már lehetséges lerakni a parkettát. Minden felületre lehet fektetni elméletben, ha az elég kemény és pormentes (pl:PVC, szõnyeg, OSB) más kérdés, hogy érdemes-e, egészséges-e. Mindezekhez eldöntéséhez persze helyszíni vizsgálat szükségeltetik.

A szalagparkettát nem lehet utólag korrigálgatni, betenni alá ezt-azt, az aljzat egyenetlenségeit javítandó, ez több problémát szülhet, mint amennyit kijavít.

Milyen típusú szalagparketták léteznek?

1. A szalagparketták fedőrétegének felosztása alapján:

O

Mi az a szalagparketta és miért jó/miben kevésbé jó?

A szalagparketta egy több rétegből álló, minden elemében igaz fa parketta amely:

• lerakás után a szalagparketta azonnal használatra kész, nem kell csiszolni, lakkozni, ragasztani, csak lerakni
• nem recseg, mivel nem tömörfa parketta, így nem vetemedik,  nem mozog.
• többször felújítható, csiszolható: több évtizedig kiszolgál
• egészséges, nem vonzza a port, mert nem tud elektrosztatikusan feltöltődni, mint a laminált padló
• gyorsan lerakható és ha kell, visszaszedhető, a keletkező hibákat (pl: karcolások) egy-egy-szál cseréjével is meg lehet oldani, anélkül, hogy az egész felületet kellene újracsiszolnunk.
• padlófűtésre is rakható: (kivéve juhar és bükk)

Mi kizárólag a  BEFAG szalagparketta forgalmazzuk, így az alábbi ismertető az BEFAG elnevezések mentén halad.